Kedvezményes a 25 százalékos szja-s is

Változások a juttatások rendszerében- Csak néhány tétel maradt adómentes

2010-től jelentősen megváltoztak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások adózási szabályai, melyről már sok helyen olvashattak.
_{2010.03.03 14:04, adoforum.hu}

Az adómentes juttatások köre néhány tételre szűkült, és ma már kedvezményes juttatásnak minősül az, amelynek értéke után csak 25% személyi jövedelemadót kell fizetnie a cégnek.

Emlékezzenek rá, hogy az elmúlt években a társaság tagja nem kaphatott adómentesen étkezési juttatást, ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználatot, helyi utazására szolgáló, ingyenesen vagy kedvezményesen adott bérletet, adómentesen adható csekély értékű ajándékot, iskolakezdési támogatást, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba fizetett foglalkoztatói hozzájárulást.

Kaphatott azonban üdülési csekket, kultúra utalványt stb. 2010-től azonban ez a helyzet jelentősen megváltozott, mert a juttatások rendszerének adózását átalakították. Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások a munkavállalónál illetve a társaság személyesen közreműködő tagjánál bevételt jelentenek ugyan, de ennek az összegnek a személyi jövedelemadója a munkáltatót illetve kifizetőt terheli. Amikor meg akarjuk állapítani, hogy természetbeni vagy egyéb juttatásról beszélünk-e, akkor tanulmányoznunk kell a személyi jövedelemadóról szóló törvény 69.§-át, melyben meghatározták, hogy milyen juttatások és milyen feltételek mellett tekinthetők természetbeni juttatásnak. Ezen kívül a törvény 1. számú mellékletének 8. pontjában felsoroltak is segítséget nyújtanak.

Ügyeljünk arra, hogy hol találunk munkavállaló és munkáltató kifejezéseket! A természetbeni juttatás meghatározásának abban van jelentősége, hogy annak adója és járuléka a vállalkozást (céget) terheli. Ha viszont olyan juttatást adunk a magánszemélynek, amely nem felel meg a természetbeni juttatásra előírt feltételeknek, akkor a magánszemély jövedelmének minősül, és úgy kell az adót, járulékot elszámolni.

Természetbeni juttatásként 25%-os adókulccsal adóznak a személyesen közreműködő társas vállalkozónak adott következő juttatások:

1. a személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
1.1. üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve - vagy
1.2. a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; (73.500 Ft)

2. meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

3. az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételből a minimálbér két és félszeresét (73.500 * 2,5= 183.750) meg nem haladó rész;

4. iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; (22.050 Ft)

5. a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel. (Itt külön leírja a törvény, hogy a személyesen közreműködő tag is munkavállalónak tekinthető.) Ezeknél a juttatásoknál a 25%-os kifizetői személyi jövedelemadó mellett társadalombiztosítási járulékot illetve egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni.

Ne feledjük azt sem, hogy a juttatások nagy részénél írásban nyilatkoznia kell a magánszemélynek, hogy kapott-e máshol ilyen juttatást stb. Ez is feltétel. Amennyiben az előzőekben felsorolt, személyesen közreműködő tagnak nyújtott juttatás eleget tesz az szja-törvényben meghatározott természetbeni juttatás feltételeinek, de az előírt felső korlátnál többet adunk a tagnak, akkor az a természetbeni juttatás magasabb közterheivel adózik. Tehát a feltételeknek megfelelő, de az adott értékhatárt meghaladó rész természetbeni juttatás, amelyet 54 százalék személyi jövedelemadó és a személyi jövedelemadóval növelt érték után 27 százalék társadalombiztosítási járulék terhel.

A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, (1008-as bevallás), a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie (tárgyhót követő hó 12-e). A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Ha a juttatás például meleg étkezési utalvány, vagy helyi utazás bérlet formájában történik, akkor a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával. Ilyen esetben a bevétel megszerzésének időpontja - azaz a juttatás időpontja - a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, vagyis az utalvány, bérlet stb. tényleges átvételének napja. Ideértve a magánszemély javára történő birtokba vétel napját is, illetve az előzőek hiányában az a nap, amikor a bevétel tárgya rendelkezésre áll, tehát amikor az utalvány, bérlet stb. átvehető, függetlenül attól, hogy a jogosult azt csak később vette át.

Ha például a munkáltató, kifizető a január havi meleg étkezési utalványt január hónapban kiosztja, akkor a juttatás hónapja január, ezért a juttatást terhelő adót január havi kötelezettségként kell bevallani és február 12-éig kell megfizetni. Amennyiben a munkavállalók a január hónapra elszámolt bér kifizetésével egyidejűleg, tehát csak február hónapban jogosultak átvenni a január havi utalványokat, vagy ekkor térítik meg részükre a január havi utazási bérletet, akkor a juttatás időpontja február hónap, és ennek megfelelően február hónapra kell kötelezettségként bevallani, és március 12-éig kell megfizetni a juttatást terhelő adót.

A kettős könyvvitelben akkor jelenik meg költségként a juttatás és annak közterhei, amikor a magánszemélynek átadták azt (személyi jellegű egyéb kifizetésként 55-ös számlacsoport). Ugyanakkor a 2010. január hónapban kiosztott meleg étkezési utalványra, helyi utazási bérletre - akkor is, ha beszerzése már 2009-ben megtörtént és juttatása a 2009. december hónapra járó bér kifizetésével együtt történik - a 2010-ben hatályos adózási rendelkezéseket kell alkalmazni. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást köteles vezetni.

Ha az adóhatóság ezzel kapcsolatban adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

A fenti felsorolásból következően figyeljenek fel arra, hogy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja továbbra sem részesülhet a kedvezményesen adózó önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulásban, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi befizetésben sem. Arra szeretném még felhívni a figyelmüket, hogy a társas vállalkozókra vonatkozóan is érdemes egyedi számítást végezni, mert egy határig olcsóbb a személyes közreműködői díjuk növelése a külön juttatásoknál, különösen értékhatár felett.

Hozzáadom a könyvjelzőhöz

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

2009 végén kevesebb béren felüli juttatást kaptak a munkavállalók Mennyi béren kívüli juttatást várhatunk 2010-ben? Jövőre a dolgozók többsége fizeti a cafeteria adóterheit Adómentes munkavállalói juttatás 2010-ben is