Nehogy elkerülje a figyelmünket...

Adózás-változások: az ördög a részletekben lakik

Ebben a jogszabály-módosítási dömpingben az elmúlt időszakban történtek olyan változások is, melyek a munkánkat befolyásolják ugyan, de a jelentősebb változások mellett elkerülheti a figyelmünket. Nézzünk ezek közül néhányat!

_{2010.02.03 12:57}_adoforum.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Egyidejűleg egyéni- és társas vállalkozó, vagy több helyen személyesen közreműködő társas vállalkozó nyilatkozata;

A társadalombiztosítás fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 31.§-ának (5)-(6) bekezdéseiből már tudjuk, hogy a többes vállalkozói jogviszonyos vállalkozónak január 31-ig nyilatkozatot kell tennie arról, hogy ebben az évben melyik vállalkozásában teljesíti az előírt társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét. Ezzel a választással arról is dönt, hogy melyik vállalkozásában veszi figyelembe a tevékenységére jellemző keresetet illetve a minimálbért, mint járulékalapot.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31.§ (1) bekezdésének 24. és 26. pontjában foglalt új szabályok szerint a havi adó- és járulékbevallás tartalmazza az egyéni- és társas vállalkozó előzőek szerinti választását, ezért megszűnik a nullás bevallások küldözgetése az ilyen esetekben, mert erre nem lehetett a 09NY nyomtatványt alkalmazni.

Kifizető bevallása a számlaadásra kötelezett magánszemély jövedelméről;

Ismert a személyi jövedelemadóról szóló törvény 46.§ (4) bekezdésének új rendelkezése, mely szerint a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott bevételből. Kivéve azt az esetet, ha a magánszemély azt írásban kéri. Ezáltal sokan azt gondolták, hogy akkor már nincs pluszfeladat a havi adó- és járulékbevallással, mert például a bérbeadó magánszemély elszámolásával nem kell többet foglalkozni. De ez nem így van. Miközben lapozgattam a 1008. számú havi bevallás 147 oldalas kitöltési utasítását, - keresve az előző pontban foglaltakat, - megtaláltam, hogy a kifizetőnek akkor is jelenteni kell a magánszemély számlás bevételét, ha nem ő vonja le az adóelőleget.

A 457. sor: magyarázatánál azt találtam, hogy amennyiben a tevékenységét önálló tevékenység keretében folytató magánszemély rendelkezik adószámmal (ezt a 1008M lapon közölni kell), és az általa kiállított számla alapján megszerzett bevétele után az adóelőleg-fizetési kötelezettségét ő maga teljesíti, akkor a magánszemély írásos nyilatkozata hiányában a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Ebben az esetben csak a bevételt kell közölni a bevallás "a" oszlopában, és jelölni kell az előleg levonásának elmaradását a 458. sorban. Ha a magánszemély írásos nyilatkozatában kéri az adóelőleg megállapítását és levonását, akkor annak adatait a 368. sorban kell szerepeltetni. Tehát mindenképpen szerepel a kifizető havi bevallásában, csak máshol.

Üzemanyag-fogyasztási norma;

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 2010. január 1-től megváltozott. A módosítás a 244/2009. (X. 29.) Korm. rendeletben jelent meg.

Mindannyian tudjuk, hogy üzemanyag-fogyasztási normaként - vagy a 60/1992-es kormányrendeletben meghatározott alapnorma (általánostól eltérő üzemeltetési mód esetében a 2. mellékletben meghatározott korrekciós tényezőkkel módosítva, - vagy pedig az ugyanitt meghatározott alapnorma-átalány vehető figyelembe. A benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1000 cm3-ig: 7,6 liter/100 kilométer,
1001-1500 cm3-ig: 8,6 liter/100 kilométer,
1501-2000 cm3-ig: 9,5 liter/100 kilométer,
2001-3000 cm3-ig: 11,4 liter/100 kilométer,
3001 cm3 felett: 13,3 liter/100 kilométer.

Természetesen nem csak ennyi változás történt. A 244. számú kormányrendelet felsorolja még a gázolajüzemű személygépkocsi, és a segédmotoros kerékpár, valamint a motorkerékpár esetében használható alapnorma-átalányokat is. A kormányrendelet kimondja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontjának, illetve (2) bekezdésének alkalmazása esetén, az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban az üzemanyag feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni.

Változott a korrekciós szorzók egy része is, valamint egy 1/A. számú melléklet is megjelent. 2010-től a tehergépkocsikat megbontották aszerint, hogy 2002. előtt vagy azt követően gyártották-e. A 2002. előtt gyártottaknál maradt a fogyasztási alapnorma meghatározását szolgáló régi képlet, míg a 2002. után gyártottak esetében a képletekben csökkentették a motorteljesítményhez rendelt szorzókat. A nyerges-vontatóknál a képlet nem változott. Az autóbuszoknál változtak a képletekben mind a járműtömeghez, mind pedig a motorteljesítményhez rendelt szorzók.

Kifizetői igazolás tartalma a jövedelem kifizetésekor (munkáltató is)

Az adózás rendjéről szóló törvény 46.§-a 2010. január 1-től ismét átfogalmazásra került. Ezen a törvényhelyen került megfogalmazásra annak a kifizetői igazolásnak a tartalma, melyet a jövedelem kifizetésekor a munkáltatónak, kifizetőnek át kell adnia a magánszemély részére. Az igazolás tartalma tekintetében 2009-ben vezették be azt, hogy a kifizetőnek közölnie kellett az igazoláson az általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek összegét is jogcímenként. Ez az előírás a 46.§ (1) bekezdésének második mondatában volt található.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 138.§ (1) bekezdésének 1. pontja ezt az előírást 2009. november 17-től hatálytalanította. Tehát már nem kell közölni az igazoláson, hogy a foglalkoztató mekkora összeget fizetett be az adókból, járulékokból, hozzájárulásokból.