Az APEH nem állapíthatja meg az ingatlan értékét

Alkotmányellenes az ingatlanadó

Sérti a jogbiztonságot az ingatlanadó, ezért azt alkotmányellenessé nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az Alkotmánybíróság, amely - más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve - ugyanakkor nyomatékosan rámutatott, hogy önmagában a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes.

_{2010.01.27 10:22}_{Reggeli Monitor}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmi érték alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti. A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan.

Az adóhatóság ugyanakkor jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat - mutatott rá a taláros testület.

Az Ab megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez pedig szintén sérti a jogbiztonságot. Az Ab-hez a vizsgált törvény kapcsán több mint félszáz indítvány érkezett. A testület hétfőn harmadszor tárgyalta a határozattervezetet, majd kedden folytatta a tanácskozást, és ezt követően hozta meg egyhangú határozatát.

A törvény szerint eredetileg 2010-től egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után kellett volna adót fizetni. A részben alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles lett volna, ám mentesség illette volna meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesült volna a második lakóingatlan, ha forgalmi értéke 15 millió forint alatt van; a harmadik - és e feletti számú - ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kellett volna. Az adó mértéke 30 millió forintos forgalmi értékig 0,25 százalék, 30-50 millióig 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lett volna.

A Kormányszóvivői Iroda értékelése szerint az Alkotmánybíróság döntésével kimondta, hogy Magyarországon alkotmányosan létezhet vagyonadó. A kormány szerint a vagyonadó lényege az, hogy a lakosság leggazdagabb 5 százaléka vagyonának arányában fokozottan járul hozzá az állami kiadásokhoz, így a legelesettebbek és a családok szociális juttatásainak finanszírozásához.

Az Alkotmánybíróság az ingatlanadózáson belül is mindössze a törvény két technikai részét kifogásolta, mert egyrészt a forgalmi érték megállapításakor 10 százalékánál nagyobb arányú eltéréseknél sem tartotta jogosnak adóbírság kiszabását, másrészt a vagyoni értékű jogok pontosabb definícióját tartotta szükségesnek - mutat rá a szóvivői iroda, hozzátéve, hogy a kormány áttekinti, hogy ezek a technikai hiányosságok miként és mennyi idő alatt orvosolhatóak jogszabály-módosítással.

Az MTI által megkérdezett adószakértők szerint az Alkotmánybíróság élő problémára mutatott rá, ám az értékalapú ingatlanadóztatás hosszú távon nem megkerülhető; a költségvetésben keletkezett lyukat a leggyorsabban a kiadások csökkentésével, a tartalékok befagyasztásával lehetne betömni. A vagyonadóról szóló törvény a becslési részét tekintve nem volt igazán jó László Csaba, a KPMG adópartnere szerint. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság döntése feladta a leckét a mostani és a következő pénzügyi vezetésnek is, s felveti a kérdést: ki mer ezek után majd ingatlanadót bevezetni ebben az országban.

Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere szerint az Alkotmánybíróság élő problémára mutatott rá, olyan elemet, a forgalmi értéket ragadott ki a vagyonadózásból, amely a legnagyobb problémát jelentette a magánszemélyek és a társaságok számára is a törvény majdani alkalmazása során. Emellett szerinte a szankcionálás is gyenge pontja volt a szabályozásnak, mert túl szűk tűréshatárt adott.

Az RSM DTM adószakértője úgy vélekedett: ha később mégis visszatérnénk az értékalapú ingatlanadó kérdésköréhez, nem biztos, hogy a mostani határozat fogódzót fog adni ahhoz, hogy a következő javaslat "csont nélkül" átmenjen, ugyanis nem tartalmaz olyan részletes kifejtést, ami az összes aggályossági kérdésre választ adna, ami felmerülhet.

Az MTI által megkérdezett ingatlanszakértők rámutattak arra, hogy az adóhatóság nem állapíthatja meg az ingatlan értékét, azt csak az adóhivataltól és a tulajdonostól is független szakértő mondhatja meg. Az ingatlanszakértők támogatnának egy az önkormányzatok által működtetett programot, amely a ház elhelyezkedése és külső minősége alapján adná meg az árát.