Az EU irányelveinek módosítását itthon is érezzük

Mi változik és mi nem az áfa rendszerében: útmutató

Többször leírtuk már, hogy az Európai Unió irányelvének módosítása megköveteli, hogy nálunk is megváltozzanak az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény egyes előírásai.

_{2009.10.14 13:13}_adoforum.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A gyakorlati szakemberek számára nehéz témakört jelent a szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa-szabályok alkalmazása, különös tekintettel, ha ez a szolgáltatás külföldhöz kapcsolódik. Ezért év végéig egy-egy konkrét szolgáltatás esetében példaszerűen végigvesszük, hogy mi változik, és mi az, ami nem változik ebben a tárgykörben.

Nézzünk most egy példát arra, hogy amennyiben egy holland cégtől veszünk igénybe tréning-szolgáltatást (oktatás) a dolgozóink számára, hogyan kell eljárnunk illetve milyen számlát fogadhatunk be a külföldi partnertől! Mindannyian megtanultuk már az évek során, hogy szolgáltatások esetében a teljesítés helyét - nem a valóság, - hanem az áfa-törvény határozza meg. A teljesítés helyének általában azért van jelentősége, mert ott keletkezik a fizetendő áfa, ahol a teljesítés helye van.

Jelenleg az alábbi esetekben a teljesítés helyét az a hely határozza meg, ahol a szolgáltatást teljesítik, azaz ahol ténylegesen végzik (lásd 42.§):

a) kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, valamint más ezekhez hasonló szolgáltatásoknál (ideértve ezek szervezését), illetve az ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások;

b) személy szállításához, illetőleg termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások;

c) szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre - ide nem értve az ingatlant - irányul;

d) terméken - ide nem értve az ingatlant - végzett munka. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 140.§-a a előzőekre hivatkozással határozza meg, hogy kinek kell az áfát felszámítani, vagyis megfizetni. Eszerint abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására a 37-45. §-ok bármelyikét kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. Tehát a jelenlegi szabályozás azt mondja, hogy nézd meg hol teljesítették a példánk szerinti oktatási szolgáltatást.

Ha Magyarországon, akkor győződj meg arról, hogy aki teljesítette, annak nincs Magyarországon székhelye, illetősége. Ha ez az állítás is igaz, akkor a fordított adózást kell alkalmazni, vagyis a szolgáltatás vevője - mint belföldi adóalany - felszámítja az áfát (fizetendő adó) és ha az áfa-törvényben foglalt feltételeknek megfelel az ügylet, akkor le is vonhatja ezt az áfát a bevallásában.

Ez a fordított adózás mindig is igaz volt a példánkban szereplő oktatási szolgáltatásokra. Mindezek alapján nagyon zavaró, ha a pénzügyesek nem akarják befogadni a külföldi szállító áfa nélkül kiállított számláját, és arra próbálják rávenni az üzleti partnert, hogy jelentkezzen be adóalanyként Magyarországon, és a számlájában szerepeltesse a belföldi 25% áfát. Természetesen a fordított adózás csak abban az esetben alkalmazandó, ha mindkét fél adóalany a saját országában.

Nézzük meg, hogy milyen szabályok lesznek a példánkban szereplő külföldről igénybevett oktatási szolgáltatásra 2010-től! Többször említettem már, hogy az Európai Uniós áfa irányelvek a szolgáltatások tekintetében változtak az elmúlt évben. A tagállamok mindig kapnak egy bizonyos türelmi időszakot ahhoz, hogy ők is bevezessék az új szabályokat. (Ez mindig így történik!) Ebben a tárgykörben 2010. január 1-e az új szabályok bevezetésének határideje. Ezért nálunk is módosítják a 2007. évi CXXVII. törvényt a jövő évtől.

A módosított 42.§ szövegezése a következő lesz: "Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik." (Ez a szöveg teljesen azonos a 2008/8/EK szövegével.)

Tehát a felsorolt szolgáltatások esetében, ha a külföldi illetékességű adóalany Magyarországon teljesít, - például itt végzi az oktatást - akkor a teljesítési hely továbbra is belföld lesz. A jelenlegi áfa-törvényben még itt szereplő három másik szolgáltatás elkerül innen. Ezekről a későbbiekben még beszélünk. 2010. januártól két adóalany között az általános szabály szerint a teljesítési hely ott lesz, ahol a szolgáltatást igénybe vevő letelepedett. Ez a szabály már eddig is létezett, azonban csak meghatározott szolgáltatások esetében volt alkalmazandó (például: oktatás,).

A módosítással elkerülhetővé válik a külföldiek regisztrációs kötelezettsége. Tehát a módosítások értelmében a fordított adózás alkalmazása válik általánossá a nemzetközi ügyletek tekintetében.

A szolgáltatásokra vonatkozó általános szabályok pedig az áfa-törvényben a következők lesznek: "Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van."

A 140. §-ban szereplő új szabályozás szerint, ha a teljesítés helye a 42.§ által meghatározott, akkor az általános forgalmi adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.

Tehát a külföldi adóalanytól igénybevett - belföldön nem letelepedett - oktatási szolgáltatás esetén 2010-től is megmarad a fordított adózás. A szolgáltatást igénybevevő belföldi adóalany bevallásában felszámítja az általános forgalmi adót, és le is vonhatja azt, ha a levonás feltételeinek megfelel. A fordított adózási mód, csupán egy adózási technika.

Az áfa-bevallás és a könyvelés alapbizonylata a befogadott számla, amelyen felszámított áfa nem szerepelhet. A vevő az általa fizetendő áfa összegét a befogadott számlán szereplő nettó összegre vetítve számítja ki és vallja be. (Soha senkinek ne jusson eszébe, hogy egy adott tagállam adóalanya egy másik tagállam áfa-kulcsával számlázzon, mert ehhez nincs joga. Mindenki csak a saját országában hatályban lévő áfa-törvényt alkalmazhatja.) Az áfa-levonási jog a fordított adózás alá eső ügyletekben is az áfa-törvény általános szabályai szerint illeti meg az adóalanyt.

A levonási jog teljes körű érvényesíthetősége esetén, az ügylet áfás adózása így pénzmozgás nélkül zajlik. Mindezek miatt a számviteli elszámolásokban sem okozhat változást a fordított adózás módszerének bevezetése, hiszen egy gazdálkodónál egyidejűleg mindkét (egyenes, vagy fordított) adózási technika előfordulhat.