Válságkezelési szabályokat hoznak

Újabb 2010-es adótörvények-változások a Parlament előtt 1.

A kormány által benyújtott legújabb adótörvény-módosító javaslat társasági adót érintő szakaszai elsősorban a válságkezelés érdekében vezetnének be kedvezőbb szabályokat, illetve az adóelkerülés megakadályozását célzó, korábban elfogadott szabályokat módosítják, pontosítják, illetve szigorítják elfogadásuk esetén.

_{2009.09.24 15:06}_ma.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Új jogintézményként a javaslat a társasági adó alanyai közé emelné be az egyéni céget is. A javaslat néhány helyen módosítja a személyi jövedelemadó törvény rendelkezéseit is, továbbá új fogalmakat vezet be ezen adónemben. A törvényjavaslat értelmében módosulnának egyes illetékfizetési szabályok, és több, az adózás rendjét érintő változásra is készülniük kell a vállalkozásoknak. A Deloitte a legfontosabb várható változásokat összegezte.

Társasági adót érintő változás
Ellenőrzött külföldi társaság

Veszprémi István, a Deloitte Zrt. Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta: A társasági adót érintő egyik lényeges tervezett változtatás, hogy a törvényjavaslat pontosítja, illetve kiegészíti az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. Ennek keretében a javaslat szűkítően értelmezi a befektetői tevékenység bevételét azzal, hogy definiálja, hogy befektetői tevékenységnek a számviteli törvény szerinti tulajdoni részesedést jelentő befektetés, és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése és tartása minősül - ha az a beszámolóban a befektetett pénzügyi eszközök között van kimutatva.

Tekintettel arra, hogy az ellenőrzött külföldi társaság státusz megvalósulásának egyik legfontosabb, alapvető feltétele, hogy a külföldi társaságban az adóév többségében legyen belföldi illetőségű tényleges tulajdonos, így további szigorítást jelent az a tervezett módosítás, amelynek értelmében a magánszemély akkor minősül tényleges tulajdonosnak, ha a külföldi társaságban közvetve - tehát nem csak közvetlenül - rendelkezik a szavazati jogok, vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával, szemben a korábbi módosításban foglalt 25 százalékkal – mondta a Deloitte szakértője.

A javaslat az ellenőrzött külföldi társaságban esetlegesen tulajdont szerző tőzsdei társaságokkal kapcsolatos kivételt úgy szigorítja, hogy az adott külföldi társaság csak abban az esetben nem minősül ezentúl ellenőrzött külföldi társaságnak, ha az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy - vagy annak kapcsolt vállalkozása - az adóév minden napján, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban.

Ezidáig nem volt követelmény a több éves tőzsdei jelenlét valamint a minimum 25%-os részesedés szerzés. Veszteségelhatárolás Veszprémi István közölte: A javaslat értelmében megszűnne a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, az adóévben keletkezett veszteséget a következő években engedély nélkül lehetne felhasználni, amennyiben a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezik.

Vállalkozás érdekében felmerült költségek

A korábbi törvénymódosítás értelmében az adott, vagy kapott támogatás, térítés nélkül átadott, vagy átvett eszköz, térítés nélkül nyújtott, vagy kapott szolgáltatás, ellenérték nélküli tartozásátvállalás tételekkel a juttatást nyújtónak nem kell növelnie, míg a juttatásban részesülőnek nem lehet csökkentenie az adózás előtti eredményét. A mostani javaslat azonban egyértelműsíti, hogy ezen juttatások következtében elszámolt ráfordítások minden esetben vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek, így nem kapcsolódhat hozzájuk adóalapnövelő tétel.

Nem minősül azonban elismert költségnek az ellenőrzött külföldi társaság részére adott juttatás – mondta a Deloitte szakértője.

Fejlesztési adókedvezmény

Veszprémi István kiemelte: Tekintettel a válság nyomán kialakult gazdasági környezetre, a javaslat az adózókra nézve kedvezőbb szabályokat vezet be a fejlesztési adókedvezmények tekintetében.

A javaslat lehetővé teszi ugyanis, hogy az adózó a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd forint - KKV esetén legalább 500 millió forint - nagyságrendű beruházáshoz igényelt fejlesztési adókedvezmény igénybe vételéhez a létszámot, vagy bérköltséget választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három adóév átlagához viszonyítsa - nem szükséges tehát ennek bázisaként a beruházás megkezdése előtti adóév adatát kezelnie.

Átmeneti enyhítést jelentene az a szabály, amely szerint az adózó akkor sem veszíti el a jogot az adókedvezményre, ha a 2009. és 2010. adóévben nem teljesíti a létszám- vagy bérköltség-növelési feltételt, feltéve, hogy az adókedvezményt nem veszi igénybe ezen években, továbbá dolgozói létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti.

Ezen választást a cégnek be kell jelentenie a Pénzügyminisztériumhoz, a felfüggesztett időszak pedig nem számít bele az adókedvezmény 10 éves igénybevételi időtartamába.

Amnesztia

A korábban elfogadott adószabályok egyik rendelkezése volt, hogy az amnesztia szabályok alkalmazásának alapfeltétele, hogy a társaság illetve a magánszemély az amnesztiával érintett jövedelemének 50%-át magyar államkötvénybe fektesse. A javaslat törli az amnesztia feltételei közül a magyar állampapír vásárlására vonatkozó előírást, mivel ez a kitétel az Európai Bizottság álláspontja alapján ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével, és hatását tekintve hátrányos a más tagállamok által kibocsátott állampapírokba történő befektetésekkel szemben. - mondta a Deloitte Zrt. szakértője.