Megint túlbonyolították a rendszert

Adótörvények- A túl sok módosítás sérti a jogbiztonságot!

Az adótörvények 2010-re történő módosítását kihirdették. A változások tartalmát már sokan elemezték. Közelítsünk most formális oldalról is, vajon mennyire sikerült a mindenki által túlbonyolítottnak minősített rendszeren egyszerűsíteni.

_{2009.08.27 11:02}_adozona.hu

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Túlzottan egyszerű adórendszer nincs, s minél fejlettebb egy társadalom, a jogrendszere és társadalmi viszonyai annál cizelláltabbak, bonyolultabbak; mégis, a mienk társadalmunk fejlettségénél mintha összetettebb lenne. Van tehát min faragni. Vámosi-Nagy Szabolcs kommentál.

A jogalkotó meghirdetett céljai között szerepelt az egyszerűsítés.

Ennek jegyében az ötvennél több adónem közül megszűnik a két különadó (pontosabban beolvad a személyi jövedelemadóba és a társasági adóba), a munkaadói és munkavállalói járulék, a vállalkozói járulék és a kulturális járulék.

Az adónemek számának csökkentése kétségkívül kívánatos.

Igaz, a képlet nem ilyen „tiszta”, hiszen bevezetik a nagy értékű vagyontárgyak adóztatását is, ami négy új adónemet (házadó, vízi jármű adó, nagy teljesítményű gépjárművek és a légi járművek adói) jelent.

Az adónemek számának csökkentésén kívül a többi módosítás is rejt magában bonyolítási-egyszerűsítési jelenségeket.

A jövedelemadóban a kedvezmények körének megnyirbálása - ebből a szempontból – üdvözlendő. A társasági adóalap módosító tételeinek megkurtítása is jó. A tételes eho műfajának megszüntetése már több évvel ezelőtti kormányígéret beváltása.

A helyi iparűzési adó központosított beszedése is könnyíti az adózó életét.

Nyilvánvalóan nő a foglalkoztató adminisztrációs terhe a személyi jövedelemadóban bevezetendő „fél-szuperbruttósítás” miatt, hiszen a bérszámfejtésnél más az adó és más a járulék alapja.

Az offshore jelenség újfajta megközelítése, az adóamnesztia meghosszabbítása a szabályozást bővíti.

A változások sűrűsége, terjedelme olyan mértékben elfajzott, hogy azok követése rendkívül nehéz feladat minden jogalkalmazó (adózó és igazgatás) számára.

A személyi jövedelemadó törvény 2005 évben tizenkétszer (!) módosult.

Az idén, július végéig már hétszer! (A viták megelőzése érdekében: 2009: XXXV., XXXVIII., XLIV., LVI., LXV., LXXVII., LXXXV.).

Az adózás rendjéről szóló törvényt a korábbi évi átlagos hétszeri módosításon felülemelkedve 2009-ben eddig tizenegyszer (!) változtatták (2009: V., XXXI., XXXV., XXXVIII., XLVIII., LI., LVI., LXXVII., LXXVIII., LXXXI., LXXXV.) a honatyák, egyszer pedig az Alkotmánybíróság (73/2009.(VII. 10.) AB) korrigálta.

Még szerencse, hogy az Országgyűlés időnként „zárva tart”.

A rendszer folyamatos mozgatása az utóbbi években olyan mértékűvé vált, amely már a jogbiztonságot sérti. Hasznos lenne, ha a Parlament az évi módosítások maximális számának meghatározásával valamiféle önkorlátozásba kezdene, hiszen alkotmányossági aggályokat is felvet önmagában a túlzott jogalkotási kedv.

Ráadásul nem vagyunk az idei adótörvénykezés végén. Ősszel újabb saláta törvénnyel számolhatunk, hiszen az áfában a 2010-re szóló európai elvárásokat át kell vezetni a hazai törvénybe.

Az egészségügyi hozzájárulás átmeneti szabályaiban is korrekció lesz (a 25 százalékos kedvezményes adózású természetbeni juttatást eho-val nem kívánták terhelni, viszont a jogszabály szövege ezt nem tükrözi).

Nagy esély van arra, hogy az Alkotmánybíróság sem marad tétlen.

Amíg a fél-szuperbruttósítás miatti adóalap növelés alkotmányi összhangjának megítélése kétesélyesnek tűnik, a családi pótlék év közbeni „adóterhet nem viselő járandósággá” deklarálása visszamenőlegesen adóemelést okozhat egy korábban megszerzett jövedelemre, s így nyilvánvalóan minden létező jogelvbe ütközik.

Előttünk még az őszi ülésszak. Vajon megússzuk-e az említett módosításokkal, avagy mégis több lesz ?

Ember legyen a talpán, aki erre ma választ tud adni.