Új fogalmakat vezettek be

Fontos: Kikre nem vonatkoznak az SZJA- törvény változásai?

A 2010-es személyi jövedelemadó törvényben és a TB (Eho) törvényben egy-egy teljesen új fogalmat vezettek be. Fontos, hogy bár ezek a fogalmak a teljes munkavállalói kört lefedik, a törvény rendelkezést csak az egyéni vállalkozói kivét összegére, illetve a társas vállalkozás személyes közreműködői díjára tartalmaz.

_{2009.08.24 12:34adozona.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Nem érinti a változás a veszteséges (nem képződik osztalékalap) vállalkozásokat, illetve azokat a tagokat, akik személyes közreműködésre nem kötelezettek. Az alkalmazottak jövedelmét, járulékalapját sem érintik a törvény rendelkező részei.

Mi a törvénymódosítás lényege?

Amennyiben a személyes közreműködői díj (egyéni, társas vállalkozó) nem éri el a piaci díjazást, akkor az osztalék terhére át kell csoportosítani a jövedelmet a piaci díjazás összegéig. Tehát, osztalék helyett a legalább a piaci díjazást kell elérnie a közreműködői díj aznak kell a jövedelmet felvenni, illetve járulékot fizetni.

Ha a vállalkozó év közben felvett személyes közreműködői díja nem éri el a piaci díjazást és így a különbözet járulékalapot sem képez, akkor évvégén a díj-kiegészítés után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha a személyesen közreműködő társas vállalkozó nyereséges, de nem vesz fel osztalékot, akkor 27 százalék eho -t kell fizetni azután a díjkiegészítés után, amit osztalékként „meg lehetett volna állapítani”.

A jogalkotói szándék világosan látható: arra akarja kényszeríteni a személyesen közreműködő tagot, hogy nyeresége terhére magasabb jövedelmet számoljon el és így több szja –t és járulékot fizessen a törvény erejénél fogva. A jogalkotó feltételezése, hogy a vállalkozások személyesen közreműködő tulajdonosaik részére nem a piaci díjazásnak megfelelő jövedelmet fizetik.

De miért is kellene a vállalkozónak piaci díjazású munka-jövedelmet felvennie?

A vállalkozás célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. A személyes közreműködés a társaság javára végzett hasznos munka, de általában a főtevékenység körében nem teljeskörű, mert nem biztos, hogy a személyes közreműködő napi nyolc órában végzi a főtevékenységet.

A vállalkozó a személyes közreműködői díja mellett osztalékot is felvehet. A most elemzett törvénymódosítás a piacgazdaság elveivel ellentétes és biztosan nem válsághelyzetben kellene meglépni.

A vállalkozó többek között személyes közreműködői díjának csökkentésével alkalmazkodhat a válsághoz. Próbálja nyereségét növelni a vállalkozás céljának megfelelően. A TB törvényben meglévő minimum járulékalap eddig is biztosította egy elvárt járulék befizetését akkor is, ha a személyes közreműködői díj felvételére nem került sor.

A személyes közreműködői díj felvételére kötelezés az osztalékalap terhére, ellentétes a piacgazdaság elveivel.

A szabályok bár az arányos közteherviselést szolgálják, az ellenkező hatást érnek el, miután egy vállalkozói rétegre rákényszerítenek egy vélelmezett adóalapot. Igaz, hogy a törvény rafinált, hiszen az egészségügyi hozzájárulás nevű "rendszeridegen" adót alkalmazza, amely a kitűnő példája annak, hogy lehet az állam adóztatási jogkörét leleményesen kihasználni - hangsúlyozta Ruszin Zsolt, a magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.

Ezért szerinte kétséges, hogy a rendelkezés alkotmányellenes lesz, miután csak magyar lakóhellyel rendelkezőkre vonatkozik majd. Fontosabb, mint mondta, hogy a szabály társas vállalkozók esetében könnyedén kijátszható, hiszen személyesen közreműködni nem kötelező.

Helyette lehet a tag megbízott is. Ehhez módosítani kell a társasági szerződést, de azt nem kell ügyvéden keresztül a cégbíróságnak beküldeni, elég csak egyetlen oldalnyi, a többség döntését tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyv.

Megvalósul-e a jogalkotó célja?

Az új fogalom a személyi jövedelemadó törvényben. „A tevékenységre jellemző kereset: a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”.

A Tb-törvényben a minimum járulékalap fogalma változott az egyéni vállalkozói kivétnél, illetve a személyes közreműködés díjánál azok piaci díjazására. (munkavállalók minimum-járulékalap fogalma nem változott!) „A tevékenység piaci értéke: a természetes személy főtevékenységére jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”.

A megfogalmazásban jól látszik a jogalkotó bizonytalansága. Háromféleképpen (tevékenységre jellemző kereset; tevékenység piaci értéke; piaci viszonyoknak megfelelő díjazás) is megpróbálja megfogalmazni, hogy mennyi díjazást kellene felvenni a vállalkozónak, illetve mekkora legyen a minimum-járulékalap.

A módosító indítványok megszavazása után még volt egy törvényi vélelem a „főtevékenységére jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”-ra.

Ezt a jogalkotó kihúzta a végszavazás előtt a fogalom magyarázatból „fogalom pontosítás”-ra hivatkozva.

A változtatás indokolt volt. A jogalkotó észlelte, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az adóévre közzétett adatok országos statisztikai átlagértékek, ezért nem tekinthetők piaci díjazásnak.

A zárószavazás után egy furcsa helyzet állt elő. A törvény még csak vélelmet sem tartalmaz a „piaci viszonyoknak megfelelő díjazás”-ra.

A pénzügyminiszter kijelentése, miszerint az adóhatóság utólag közzéteszi majd a piaci díjazást, nem járható út. A piaci ár fogalma ugyanis csak termékre és szolgáltatásra alkalmazható.

A tevékenységre jellemző piaci díjazás fogalma azonnal értelmét veszti, amikor személyhez próbáljuk kötni. Például egy fodrász főtevékenység statisztikai átlagértékét meg lehet határozni, de a magánszemély képzettségét, nyelvtudását, gyakorlatát figyelembe véve a piaci díjazást csak és kizárólag az egyéni vállalkozó illetve a társas vállalkozás tudja meghatározni saját személyes képességeit értékelve.

Az adóhatóság nem rendelkezhet a magánszemély „értékelésével”, így a piaci díjazást sem tudja megállapítani. Ezzel a jogalkotó is tisztában van, ezért tartalmazza azt a törvény, hogy az egyéni vállalkozó az adóbevallásában maga állapítja meg a „kivét-kiegészítés” összegét, a társas vállalkozásnak a „személyes közreműködői díj-kiegészítés” összegéről tárgyévet követően január 31-ig kell igazolást kiadni a személyesen közreműködőnek.

Sok hűhó semmiért!

A leírtak alapján egy placebo hatású törvénymódosítás készült. Lesz, aki megijed és megpróbálja meghatározni saját piaci értékét (placebo-hatás). Általában az egyéni vállalkozónak illetve a társas vállalkozó személyes közreműködőjének célszerű a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködői díj összegét „piaci díjazásnak” feltüntetni.

Az adóhatóság érdemben ezt nem vitathatja, mivel a törvény vélelmet nem állít fel. A „piaci díjazás” fogalmát a jogalkotó egyáltalán nem, illetve olyan túlzottan tágan határozta meg, hogy a vállalkozók szinte teljes egészében saját belátásuk szerint hozhatnak döntést. Ha az adóhatóság törvényi felhatalmazás nélkül vélelmet állíthatna fel, ez ugyanúgy megnyitná az utat a szubjektív jogalkalmazás előtt, mint amikor a jogalkotó nem közérthetően fogalmazza meg a jogszabályt.

Mindenesetre érdemes lenne a jogalkotónak elgondolkodni azon, hogy járható út-e a pongyolán meghatározott fogalom (adójogi tényállás) adóhatóság általi tartalom kitöltése?

A pénzügyminiszter ugyanis ezt nyilatkozta az ingatlanadó forgalmi értékével illetve a tevékenység piaci díjazásával kapcsolatosan is: „rövidesen az APEH egyedi tájékoztatással, tartalommal tölti fel a törvényi fogalmakat”.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter