Az adós ideiglenes fizetési haladékot kap

A csődtörvény módosítása a hitelezőket is érdekeltté tenné a csődeljárásban

A csődvédelmet, az automatikus fizetési haladékot, a vagyonfelügyelőnek adott szélesebb jogkört, a csődbe jutott vállalkozások vagyonának fokozottabb védelmét említette a csődtörvény legjelentősebb változásai között Avarkeszi Dezső.

_{2009.04.28 19:06}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A szabályozás célja többek között az is, hogy a hitelezőket is érdekeltté tegye a csődeljárás lefolytatásában, a csődegyezség megkötésében, felszámolás indítása helyett, azaz lehetőséget teremtsen a hitelezői követelések kielégítésére a cég megszüntetése nélkül is - közölte az államtitkár a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításának általános vitájában.

Avarkeszi Dezső elmondta, hogy az adóst megillető csődvédelem a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adós automatikusan ideiglenes fizetési haladékot, úgynevezett moratóriumot kap anélkül, hogy erről meg kellene egyeznie a hitelezőkkel. Hozzátette: ez a moratórium a csődvédelem közzétételétől érvényesülne, majd az adós kérelmének bírósági vizsgálata után, annak jogossága esetén, hivatalból elrendelt fizetési haladékká alakulna át.

Avarkeszi Dezső szerint a minimum 80, a maximum 365 napos csődmoratórium-időszak lehetőséget ad arra, hogy az adós és a hitelezők részletesen kidolgozzák az adósságrendezés feltételeit, illetve ezen időszak alatt nem lehet az adós ellen fizetési igényeket érvényesíteni. Megjegyezte, a moratórium hossza attól függ, hogy milyen arányban járulnak hozzá a hitelezők.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat lényegesen nagyobb szerepet szán és felelősséget ró ki a bíróság által kirendelt, a csődvédelem alatt álló cégek gazdálkodását ellenőrző vagyonfelügyelőnek. Szavai szerint a vagyonfelügyelő jogköre garantálja, hogy az adós ne éljen vissza a csődvédelemmel, ne legyen alkalma arra, hogy a fizetési haladék időszaka alatt eltüntesse a csődvagyont.

Avarkeszi Dezső szerint az előterjesztés elfogadásával egyszerűbbé válik a csődegyezség megkötése, és ha az adós nem tartja be a csődegyezséget az ugyanúgy felszámoláshoz vezethet, mint a most hatályos szabályozás szerint. A politikus közölte: a felszámolási eljárások szabályozásánál a hitelezők érdekeinek védelmét vették figyelembe. Ha az adós vállalkozás már nem menthető meg, adósságállományának mérete, összetétele nem teszi érdekeltté hitelezőit a végrehajtási eljárásban, akkor továbbra is gyakori lesz a felszámolási eljárások kezdeményezése - fejtette ki.

Hozzátette: az a volt cégvezető, aki a felszámoló tevékenységét nem segíti elő, hiányosan, rendezetlenül vagy késve adja át az iratokat, a vagyont, jelentős pénzbüntetésre számíthat. Avarkeszi Dezső azt mondta, hogy a javaslat legtöbb rendelkezése 2009. szeptember 1-től lépne hatályba.