Ismerkedjünk a büntetésekkel!

Az APEH közkinccsé tette bírságolási gyakorlatát

Az APEH közel félszáz oldalas tájékoztatót tett közzé bírságolási gyakorlatáról, hogy az adózók megismerjék a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott elveket.

_{2009.02.05 07:32MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az APEH honlapján publikált tájékoztatóból kiderül: az adóhivatal szankcionálási tevékenysége során többek között adóbírságot, illetve mulasztási bírságot szabhat ki. A jogszabálysértések miatt alkalmazott szankcióknak kettős szerepük van: egyrészt anyagi hátránnyal sújtják az adózót az elkövetett jogsértésekért, másrészt a hasonló hibák, mulasztások jövőbeni elkerülését célozzák. 

Adóhatósági bírság alkalmazására csak a teljesen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított tények alapján kerülhet sor. A bizonyítás az adóhatóság feladata. Az APEH eljárása során minden esetben köteles az adózó javára szóló körülményeket, bizonyítékokat is feltárni, és döntése során figyelembe venni. A bírság kiszabása során alapvető elvárás, hogy az adózó javára, illetve terhére értékelhető körülményeket minden adózó esetében azonos súllyal vegyék figyelembe. 

Adóbírságot adóhiány, jogosulatlan költségvetési támogatás, adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés esetén szabhatnak ki. Az adóbírság mértéke - főszabály szerint - az adóhiány, illetve a jogosulatlanul igényelt összeg 50 százaléka. Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka. Ez utóbbi rendelkezés csak a 2009. február 1-jét követő időszakra tett adómegállapítások tekintetében alkalmazható. 

Az utólagos adómegállapítás körében megállapított adóhiány után a bírság kiszabásától csak kivételes esetben lehet eltekinteni, vagy azt mérsékelni. Az APEH az adókötelezettség elmulasztása esetén, a mulasztási bírság kiszabása előtt az adózók önkéntes jogkövető magatartásának elősegítése érdekében felszólítást küldhet az "első" mulasztók részére olyan esetekben, amikor a felszólítás értelmezhető (ilyen például az adóbevallási, az adatszolgáltatási, a bejelentési, a változásbejelentési kötelezettség, a bankszámlanyitási kötelezettség elmulasztása). "Első" mulasztónak az APEH gyakorlatában azon adózó minősül, aki 3 éven belül bármely adókötelezettsége tekintetében először mulasztja el adókötelezettségének határidőben történő teljesítését, továbbá e kötelezettségek tekintetében késedelmes teljesítést sem állapított meg az adóhatóság. A mulasztás alatt a 3 éven belül jogerős mulasztási bírság határozattal szankcionált mulasztást kell érteni. Amennyiben az adózó a felszólítás hatására sem pótolja kötelezettségét, a bírság kiszabásánál a kiindulási mérték a maximálisan kiszabható bírság összegének 75 százaléka. A nem először mulasztó adózó részére az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabása előtt nem küld felszólítást. 

.

A második mulasztási bírság kiszabásakor a kiindulási alap a maximálisan kiszabható bírság összegének 75 százaléka (ha azonban az első mulasztáskor ennél magasabb mértékű bírságot szabott ki jogerősen az adóhatóság, akkor a második mulasztási bírság összegének kiindulási alapját e magasabb mértékben indokolt meghatározni), ezt követően a kiindulási alap a maximálisan kiszabható bírság 100 százaléka. 

Egyes mulasztások esetében, amelyek különösen sértik a költségvetési érdekeket, szigorúbb a szankcionálás. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, számla-, egyszerűsített számla-, vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, illetve nem a tényleges ellenértékről való kibocsátása esetén, ha különösen nagy számról vagy értékről van szó, már első alkalommal elkövetett jogsértés esetén kiszabható a törvényben előírt bírság maximuma is. A bírságmaximum kiszabására azokban az esetekben van lehetőség, amikor az adózó szándékos adóelkerülése egyértelműen bizonyítható

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az áru forgalmi értékének 40 százalékával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot kell kiszabni. 

Ez esetben a törvény kötelező jelleggel írja elő a 40 százalékos tétel alkalmazását, mérlegelésnek nincs helye. E rendelkezést 2009. február 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor a 40 százalékos mértékkel kiszabott bírságösszeg 1 millió forint alatti. 

Az adóbírság, és a mulasztási bírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve a bírság kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve képviselője, alkalmazottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. A "tőle elvárhatóság" nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, egy társaság és egy magánszemély esetén. Alacsonyabb az elvárás egy egyszerű (például kisipari) tevékenységet egyedül folytató magánszemély esetében, mint egy több főt foglalkoztató, kiterjedt tevékenységi körrel rendelkező vállalkozás esetében. Az "adott helyzetek" is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység megkezdésének időpontja; a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje, rendszeressége, egy új jogintézmény bevezetése, egy hatályos szabályozás jelentős módosítása is szerepet játszhat. 

A "tőle elvárhatóság" vizsgálatát követően az eset összes körülményét is mérlegelni kell. Az adóhatóságnak vizsgálnia kell tehát - különösen az adóbírságnál - az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, mindkét bírságfajtánál pedig az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. Az adóhatóságnak az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabásakor határozatában indokolnia kell, hogy a körülmények mérlegelése során mely szempontokat, milyen súllyal vett figyelembe a szankció mértékének meghatározásakor.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter