Új adófajta: érdemes odafigyelni rá!

Az APEH tájékoztatása az új cégautóadóról

A tájékoztató szerint cégautóadót kell fizetni minden, nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után, továbbá a magánszemélyek tulajdonában lévő azon személygépkocsik után is, amelyekkel kapcsolatban tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást, vagy ráfordítást számoltak el.

_{2009.02.03 20:30MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő költségek minősülnek, különösen az üzemanyag, kenőanyag és az éven belül elhasználódó tartalék alkatrészek költsége, a javítás, karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti díja, lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a felelősségbiztosítás és a casco díja, a gépjárműadó.

Az adót a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsik után is meg kell fizetni, ha a személygépkocsi után költséget számoltak el. Nincs jelentősége annak sem, ha a személygépkocsit a forgalomból kivonták. Azon magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után, amely után a tulajdonos vagy a személygépkocsi magánszemély használója - költségei ellentételezésére - kizárólag kiküldetési rendelvény alapján kap költségtérítést, nem kell cégautóadót fizetni, kivéve, ha a magánszemély a költségtérítéssel szemben a személygépkocsi utáni költséget tételes költségelszámolással számol el.

Nem kell cégautót fizetni azon személygépkocsi után sem, amely után a magánszemély - költségei ellentételezésére - kizárólag munkába járás címén kap költségtérítést. Nem tartozik az adó hatálya alá a személygépkocsi akkor sem, ha a tulajdonos egyéni vállalkozóként az átalányadózást, az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerinti adózást vagy fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást alkalmazza, és az után senki sem számolt el költséget. Nem kell cégautóadót fizetni akkor sem, ha a személygépkocsit a tulajdonos a Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva-alanynak adta át használatra, feltéve, hogy a személygépkocsi után költséget, ráfordítást senki sem számolt el.

Nem kell adót fizetni továbbá a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett (tehát a pénzügyi lízingelést végző társaság tulajdonában álló) személygépkocsi után sem, feltéve, hogy az után költséget, ráfordítást nem számolnak el. Nem minősül a személygépkocsi utáni költségnek az, amikor a pénzügyi lízinget végző társaság a lízingbe adással kapcsolatban számol el költséget. Az adófizetésre kötelezett - a főszabály szerint - a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.

Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a személygépkocsi után fizetendő adót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik.

Ha a közös tulajdonban lévő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt tulajdonosa, akkor a személygépkocsi után adót kell fizetni, a tulajdoni hányad arányában. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös tulajdonában lévő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget, a személygépkocsi utáni adót a tulajdonostársak ilyenkor a tulajdoni arányuknak megfelelően viselik.

Abban az esetben, ha az adó tárgya pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, akkor az adóalany a lízingbe vevő, s nem a jármű tulajdonosa (nem a lízingtársaság). Természetesen a pénzügyi lízingelő magánszemély nem tekintendő adóalanynak, ha személygépkocsija után nincs adókötelezettség, vagyis költséget, ráfordítást nem számoltak el utána.

A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa lízingelt, magyar rendszámú személygépkocsi utáni adókötelezettség a tulajdonszerzés, lízingbe vétel hónapját követő hónap 1. napjától kezdődően egészen annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), a lízingbe adónak visszaadja.

A törvény hatályba lépése előtt megszerzett (lízingbe vett) személygépkocsi esetén az adókötelezettség keletkezése 2009. február 1. Magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámmal ellátott személygépkocsi adókötelezettsége annak a hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után valaki tételes költségelszámolással költséget számolt el, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a költséget elszámoló személy utoljára számolt el költséget.

A megkülönböztető jelzéssel jogszerűen felszerelt, az egyház, egyházi karitatív szervezetek által alapfeladataik ellátásához üzemeltetett, a kizárólag halott-szállításra szolgáló személygépkocsik, a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi célból üzemeltett, a háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenységhez szükséges, valamint az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott szervezetek által, kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltetett személygépkocsik mentesek az adó alól. Nem kell az adót megfizetni a kereskedőknek sem a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsik után.

Az adó mértéke az 1600 köbcentiméter hengerűrtartalmat vagy 1200 köbcentiméter kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsik után havi 7 ezer forint, a többi után havi 15 ezer forint. A cégautóadóból a gépjárműadó megfelelő részét le lehet vonni, feltéve, hogy a gépjárműadót határidőre megfizették.

A cégautóadót önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter