2009-évi adótörvény-változások

Adótörvények: egyszerűsítések és szigorítások

A 2009-es adó- és számviteli törvény-változások számos ponton egyszerűsítik a vállalkozásokra és magánszemélyekre vonatkozó előírásokat.

_{2008.12.02 18:47ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az egyszerűsítéssel együtt ugyanakkor szigorítás is jár, amelynek egyik legfőbb célja a feketegazdaság visszaszorítása. Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi adó- és számviteli törvényváltozások részleteit a Deloitte szakértői ismertették. 

Társasági adó és szolidaritási adó (különadó) Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere elmondta: 

A zárószavazáson elfogadott törvény egy lényeges változást tartalmaz a korábban hatályban levő társasági adó és szolidaritási adó szabályokhoz képest. A változás az ellenőrzött külföldi társaságoknak minősülő leányvállalatoktól – kivéve az Andorra, Monaco és Liechtenstein országokban székhellyel rendelkező vállalkozásokat - kapott osztalék címén adóamnesztiát nyújt a 2009-ben elszámolt bevételekhez kapcsolódóan. 

A 2009-es társasági és szolidaritási adóalapból az ellenőrzött külföldi leányvállalattól kapott osztalékbevétel háromnegyede levonható, amennyiben a vállalkozás e bevétel felét legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírokba fekteti, és az ilyen jellegű és összegű befektetéseit, az eredeti befektetés időpontjától számítva, legalább két évig tartja. Az állampapírok között ez idő alatt váltani is lehet, de az ellenérték legfeljebb 15 napig tartható bankszámlán, vagy értékpapírszámlán. 

További feltétel, hogy az ellenőrzött, külföldi társulásnak minősülő leányvállalat az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2008. június 30-ig pénzügyileg is realizálja. Veszprémi István hozzátette: A társasági adóban az említett, ellenőrzött külföldi leányvállalatok jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása, jogutód nélküli megszűnése kapcsán 2009-ben elszámolt bevétel háromnegyede szintén mentesíthető az adózás alól. 

Természetesen csak amennyiben ez a bevétel megfelel az osztalék kapcsán leírt feltételeknek. Az adóamnesztia értelmében a jövedelem alapjául szolgáló ügyletekkel kapcsolatosan utólagos adómegállapítás nem tehető, és büntetőjogi felelősség sem állapítható meg, ha a vállalkozás a fenti kedvezményeket úgy veszi igénybe, hogy minden előírt feltételnek megfelel – emelte ki a Deloitte szakértője.

Az adózás rendjéről szóló törvény 

Veszprémi István elmondta: Az adózás rendjét érintő változások egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása - az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával. A törvényben fontos elemként jelennek meg ezen kívül az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosítások is. A törvény alapján a munkáltatói adó-megállapítást a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig kérheti - szemben a jelenlegi február 15-ei határidővel. 

A szeptemberi törvénytervezettel ellentétben a munkáltató mégsem köteles ezt elvállalni, amennyiben azonban megtagadja, köteles tájékoztatni a magánszemélyt az egyszerűsített bevallás lehetőségéről. Veszprémi István elmondta: A megszűnő adóhatósági adómegállapítás helyett a törvényváltozás egyszerűsített bevallás néven új jogintézményt vezet be. 

Ez alapján azon adózóknak, akiknek kizárólag kifizetőtől, vagyis munkáltatótól származó jövedelmük van, lehetősége nyílik arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallásukat az adóhatóság állítsa össze. Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallás lehetőségével kíván élni, ezt az adóévet követő év február 15-ig kell bejelentenie az adóhatósághoz. Az adóhatóság az általa összeállított bevallásról április 30-ig értesíti az adózót, akinek ezt követően a bevallást vissza kell küldenie. Amennyiben az adózó nem ért egyet az abban foglaltakkal, a visszaküldés előtt lehetősége van az adóhatóság által küldött adatok javítására. 

A Deloitte szakértője kiemelte: A törvény alapján az adózó arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, „nullás” járulék-bevallás benyújtása helyett elektronikus űrlapon nyilatkozik erről a körülményről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, ami azt jelenti, hogy például valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható. A módosítások életbe lépését követően az éves bevallások határideje az adóévet követő február 15-ről február 25-re változik. A törvény alapján a kifizető és a munkáltató kifizetéskor bizonylatot köteles kiállítani. Ennek a levont adón túl a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeget, a kifizetőt, munkáltatót terhelő tb-járulékot, valamint a levont járulékot is tartalmaznia kell.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter